Szabadgyökerű fák ültetése

Novemberben újra megtelnek a faiskolák szabadgyökerű facsemetékkel. A legtöbben ilyenkor gyümölcsfákat keresnek, pedig díszfák, virágzó cserjék és sövénynövények között is bőven válogathatunk. A szabadgyökerű növények olcsóbbak, könnyebben szállíthatók, és gondos ültetéssel szépen megerednek. Néhány fontos szabályt azonban érdemes betartani.

Szabadgyökerű, földlabdás vagy konténeres?

A faiskolákban háromféle kiszerelésben találkozhatunk fákkal és cserjékkel. A szabadgyökerű növényeket földlabda nélkül emelik ki a talajból, gyökereik szabadon láthatók. A földlabdás növények gyökérzetét viszont a körülötte lévő földdel együtt emelik ki, és többnyire jutazsákkal vagy dróthálóval rögzítik. A konténeres növényeket edényben nevelik, gyökérzetük a termesztőközeget átszövi.

A háromféle kiszerelés eltérő ültetési és gyökérkezelési módszert igényel. Cikkünkben a szabadgyökerű fák és cserjék őszi ültetésével foglalkozunk.

Az örökzöldeket, a nagyobb díszfákat és a gyökérbolygatásra érzékeny fajokat inkább földlabdásan vagy konténeresen ültessük.

Miért érdemes szabadgyökerű növényt vásárolni?

A szabadgyökerű fákat és cserjéket a faiskolában, nyugalmi állapotukban emelik ki a földből. Gyökereiket nem veszi körül földlabda, ezért szállításuk egyszerűbb, áruk pedig általában kedvezőbb, mint a konténeres növényeké.

Különösen nagy előny ez sövénytelepítéskor, amikor akár több tucat csemetére is szükségünk lehet.

A szabad gyökérzet azonban könnyen kiszárad, ezért a vásárlás és az ültetés között lehetőleg minél kevesebb idő teljen el.

Mikor ültessünk?

Magyarországon a szabadgyökerű lombhullató fák és cserjék ültetésének legkedvezőbb időszaka általában október vége és november, amikor a növények már nyugalomba vonultak, a talaj viszont még nem hűlt le túlságosan.

Enyhe időben decemberben is ültethetünk, ha a föld nem fagyott és nem vízzel telített. A másik lehetőség a kora tavasz, rendszerint február végétől márciusig, még a rügyfakadás előtt.

Az őszi ültetés előnye, hogy a gyökerek a megfelelő hőmérsékletű talajban még fejlődhetnek, így a fa tavasszal könnyebben indul növekedésnek.

Nem minden díszfának kedvez azonban egyformán az őszi telepítés. A szivarfa, az ostorfa és néhány más, a gyökérbolygatásra érzékenyebb faj esetében a kora tavaszi ültetés jobb választás lehet. A magnóliákat pedig általában célszerű inkább konténeresen megvásárolni.

Díszfák és sövények szabadgyökérrel

A kínálat jóval gazdagabb, mint gondolnánk. A mezei juhar, a gyertyán, a kislevelű hárs vagy a galagonya mellett számos sövénynek alkalmas cserje is szabadgyökerű változatban kerül a faiskolákba.

Nemcsak az alapfajok közül választhatunk: egyes nemesített díszfák, például a gömbjuhar vagy a magyar nemesítésű ‘Mecsek’ gömbkőris is beszerezhető ilyen kiszerelésben, a faiskolai kínálattól függően.

A választásnál mindig vegyük figyelembe a növény kifejlett méretét, fény- és vízigényét. Egy apró facsemetéből néhány évtized alatt hatalmas fa lehet!

A szabadgyökerű cserjék különösen jól használhatók hosszabb sövényekhez. A nyírott sövény mellett érdemes természetközeli, vegyes cserjesövényben is gondolkodni: a különböző időpontokban virágzó és termést hozó fajok a kert élővilágát is gazdagítják.

A gyökerek előkészítése ültetés előtt

Vásárláskor nézzük meg a gyökérzetet! Az egészséges csemetének több irányban elágazó, rugalmas, finomabb gyökereket is tartalmazó gyökérzettel kell rendelkeznie. A sérült, kiszáradt vagy feltűnően gyenge gyökérzetű növényeket inkább hagyjuk a faiskolában.

Ültetés előtt a szabad gyökereket megfelelően elő kell készíteni. A legfontosabb teendőket az alábbi infografika foglalja össze.

Ültetés előtt a szabadgyökerű facsemete gyökereit állítsuk rövid időre vízbe, majd vizsgáljuk át. A sérült, megtört gyökereket az egészséges részig vágjuk vissza. A vastagabb gyökérvégek mérsékelt, 1–2 cm-es frissítő visszametszése is alkalmazható, de a finom hajszálgyökereket kíméljük. A gyökereket nem szükséges tisztára mosni.

Ha az ültetés hosszabb ideig késik, a csemetéket ideiglenesen vermeljük el: gyökereiket takarjuk be nyirkos, laza földdel, és óvjuk a kiszáradástól.

Így ültessük el a szabadgyökerű fát!

A régi kertészeti tanácsok gyakran hatalmas, mély ültetőgödör ásását javasolták. A korszerű szemlélet szerint azonban a gödör inkább széles legyen, mint mély. A gyökerek természetes helyzetükben, visszahajlítás nélkül férjenek el benne.

A gödör szélessége lehet a gyökérzet kiterjedésének kétszerese is, mélységét viszont úgy alakítsuk ki, hogy a gyökérnyak a végleges talajfelszín magasságába kerüljön. A túl mély ültetés hosszú távon károsíthatja a fát.

Az ültetőgödörbe általában elegendő a kiemelt, megfelelő szerkezetű talajt visszatölteni. Friss istállótrágyát ne tegyünk közvetlenül a gyökerekhez, és a gödröt se töltsük fel nagy mennyiségű komposzttal.

A fát állítsuk a gödörbe, gyökereit óvatosan terítsük szét, majd kezdjük meg a föld visszatöltését.

A beiszapolásról ne feledkezzünk meg! Amikor a gödör körülbelül félig megtelt, fokozatosan öntsünk vizet a gyökerek köré. A víz segíti, hogy a talajszemcsék a gyökerek közé ülepedjenek, és ne maradjanak nagy levegős üregek. Ezután töltsük vissza a maradék földet, óvatosan tömörítsük, végül ismét alaposan öntözzük meg a fát.

Kötött talajon ügyeljünk arra, hogy ne alakuljon ki pangó víz.

Karózzuk, takarjuk, öntözzük!

A magasabb törzsű vagy szeles helyre ültetett fákat szükség esetén karózzuk meg. A támasztékot lehetőleg már az ültetés során helyezzük el, hogy később ne sértsük meg vele a gyökereket. A kisebb, stabilan álló csemeték nem feltétlenül igényelnek karózást.

A fa köré terített 5–8 cm vastag faapríték- vagy kéregmulcs segít megőrizni a talaj nedvességét. A mulcsot azonban ne halmozzuk a törzsre!

Az őszi ültetés után sem feledkezhetünk meg az öntözésről. Száraz, fagymentes téli időszakban is szükség lehet vízpótlásra, a következő tavaszon és nyáron pedig különösen fontos a rendszeres ellenőrzés.

A sikeres faültetés tehát nem a gödör méretén vagy a kijuttatott trágyán múlik. A jól megválasztott növény, a megóvott gyökérzet, a helyes ültetési mélység és a gondos utóápolás sokkal többet számít.

Ha most ültetünk, ne csak a következő tavaszra gondoljunk: egy jó helyre került fa évtizedekig meghatározhatja kertünk arculatát.